A legtöbb húsvéti asztalon megtaláljuk a sonkát, a tojást, a tormát és a kalácsot, sok családnál a bárány is hozzátartozik az ünnepi lakomához. De miért is eszünk bárányt húsvétkor? A keresztény hit szerint a védtelenséget, a tisztaságot és az ártatlanságot szimbolizálja, emellett Jézusra emlékeztet, aki Isten bárányaként ("Nézzétek, az Isten Báránya! Ő veszi el a világ bűneit" - János evangéliuma) kereszthalált halt. Régen a fiatal állat húsát megszentelték és a feltámadás napján a hosszú böjt után ez volt az első étel, amit a hívők elfogyasztottak, így emlékezve Jézusra és az ő szenvedéseire.
A bárány nem a legolcsóbb húsok közé tartozik, de nagyon különleges íze van és a böjt után nem terheli meg a gyomrot (már ha böjtöltünk... :) ). Nagyon passzol hozzá a rozmaring, a fokhagyma és a citrom, én is ezekkel a hozzávalókkal készítettem el:
1,5 kg-os báránycomb
durva só
citrombors
1 dl száraz fehérbor
egy csokor rozmaring
6 gerezd fokhagyma
A sütőt előmelegítjük 220 fokra. A báránycombot bedörzsöljük sóval, egy tepsiben 15-20 percig elősütjük, kivesszük a sütőből, a sütőt 130 fokra állítjuk. A 3 fokhagymagerezdet felszeletelünk, a rozmaring felét kisebb darabokra vágjuk. Éles késsel kis lyukakat szúrunk a húsba és megtűzdeljük a rozmaringgal és a fokhagymával. A maradék rozmaringágat és fokhagymát a tepsibe a hús mellé tesszük, aláöntjük a fehérbort, megszórjuk a húst citromborssal és fóliával letakarjuk. 130 fokon kb. 3 órát sütjük. Mikor már szép omlós a hús, kivesszük a sütőből és rácson pihentetjük alufóliával lazán letakarva kb. 20 percig, 5 percenként forgatva, hogy a levek átjárják. Kacsazsírban pirított újburgonyával, tejszínes kelkáposztával tálaljuk, de a zöldspárga is isteni hozzá.
Utolsó kommentek